Először is a 7. napról: kaja rendben lement, leszámítva hogy azt a szerencsétlen túrót megint nem bírtam megenni, mert sok volt... ez valami röhej.. na mindegy.
Edzés (TRX) kemény volt, fáj mindenem, remegnek az izmaim, de élveztem. Főleg azért, mert amikor szeptemberben elkezdtem a 3×30 mp hídtartást nem bírtam kitartani. Ma volt 5×40 mp hídtartás, de úgy hogy ez a kiinduló helyzet (csak zárt lábakkal), aztán le alkartámasz aztán fel kiinduló helyzet. ez folyamatosan 40 mp-ig, aztán 20 mp pihi, aztán az egész elölről. és ebből 5 kör. Ja és ezek már mindig edzés végén vannak, azaz fél órán keresztül előtte már szenvedtem! Na és én ebből az 5 körből csináltam végig 2-t, aztán a 3iknál már nem volt karizmom, ezért csak tartottam magam. 1-2x tartottam kényszerpihenőt, de utána visszanyomtam magam sípolásig. Aztán jött 1 combgyakorlat (ááááá) (ill. az a jó, hogy itt mindig más fáj. hol vádli, hol comb, hol has, hol hát. király mi? tuti én csinálom rosszul..), aztán levezetésnek: 30mp munka-30 mp pihi. oldalsó hídtartás mondom a különbségeket: 1) nincs ilyen hasam 2) nem egy melltartóban edzek 3) nem ilyen őszinte a mosolyom 4) semmilyen mosoly nincs az arcomon edzés végén 5) alkartámasz 6) nem vagyok olyan fitti, hogy még ilyen kecsesen a magasba nyújtsam a karom. Ha ez megvolt akkor utána mezei hídtartás alkaron, majd megint az oldalsó csak a másik oldalra. na és ebből 2 kör. Itt viszont végig kitartottam magam és iszonyatosan jól esett elkönyvelni, hogy "anyám borogass, de jó vagyok!" Mert persze hogy (egyedüli nőként ebben a csoportban) én vagyok a leggyengébb és még van hova fejlődni (mindig van hova fejlődni), de azt se feledjük, hogy honnan indultam. 3×30at nem bírtam kitartani 3-4 hónapja, most meg már csak 1-2 kényszerpihenő van, ami után visszanyomom magam. Szóval büszke vagyok a fejlődésemre (kösz Edzőbá!!! :) lassan szerintem ilyen pólóban fogok menni edzésre), de közel sem vagyok ahhoz, hogy hasra essek magamtól. De tényleg, most ezen azért pörgök ennyit, mert ebbe még nem gondoltam bele, hogy mennyit bírtam szeptemberben meg mennyit most. nagyon durva! iszonyat doppingszer :) Egyébként ahogy keresgéltem képeket a trx-hez, ezt találtam. Szent habakukk! Innen is látszik, hogy ezzel az eszközzel mindig van hova fejlődni (na meg ha katonák használják erősítésre, egy mezei 8-16 irodában ülő emberke/egyetemista nekem ne mondja hogy ez semmire nem jó!)
Az elmúlt egy hétről meg: a plusz edzések nagyon jól esnek, feltöltenek energiával :) Élvezem.
Kaja: nagy gondot nem okozott, 90%-ban így eszem május óta, nagy újdonság nincs (csak az az irtózatos mennyiségű sonka naponta..ez van ha az ember nem porozik..) A megborulásom nagyon jó volt arra, hogy azóta ha csak 1 órára is megyek be a suliba, viszek magammal Abonett-et, mert még egy ilyen lelki összeomlásból nem kérek, köszönöm szépen elég volt. Most lassan jöhet az, hogy mivel sikerült a bátyámat is megtérítenem, és erre az életmódra ráállítani, mi állítjuk majd össze a karácsonyi menüt. Will be fun!
"... ha elindultál az utadon, ne tántorítsanak el a kétségek és gyötrelmek. Hogy jó abban hinni, hogy nincs nem tudom.. hogy nincs úgyse sikerül... vagy lehetetlen. ...Jó elhinni: a lehetetlen NEM LÉTEZIK!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése